A magyar kormány csütörtökön bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, épp azon a napon, amikor Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Magyarországra érkezett. Az időzítés aligha véletlen: az ICC tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával.
A kilépési folyamat azonnal elkezdődött, azonban egy teljes évig tart majd, mielőtt ténylegesen hatályba lép. Magyarország ezzel az EU egyetlen olyan tagállamává válik, amely nem tagja a nemzetközi testületnek – olyan országok társaságába kerülve, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.
Orbán Viktor miniszterelnök már az elfogatóparancs kiadását követő napon bejelentette, hogy meghívja Netanjahut Magyarországra, és garantálja, hogy az ICC döntésének “semmilyen hatálya nem lesz” hazánkban. Az izraeli miniszterelnök csütörtök hajnalban érkezett, és vasárnap reggelig marad az országban.
A kormány korábban is kifejezte már, hogy figyelmen kívül hagyná az ICC határozatait – hasonló álláspontot képviselt 2023 elején a Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán is. A mostani lépés azonban tovább megy: ahelyett, hogy egyszerűen csak megszegné nemzetközi kötelezettségeit, Magyarország inkább teljesen kilép a szervezetből.
Gulyás Gergely a bejelentéskor érvként hozta fel, hogy Magyarország “sajátos helyzetben” volt eddig is, mivel az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem vált a magyar jog részévé. Érdekes módon ez a “sajátos helyzet” abból fakad, hogy bár még az első Orbán-kormány idején, 2001-ben Magyarország ratifikálta a Római Statútumot, az ezt követő jogharmonizáció elmaradt.
A miniszter szerint az ICC “politikai testületté vált”, ezért Magyarország nem kíván tovább részt venni a munkájában. Példaként említette, hogy más európai országok vezetői – köztük a leendő német kancellár és a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök – is jelezték, hogy figyelmen kívül hagynák a bírósági döntést Netanjahu esetében.
A nemzetközi sajtó széles körben beszámolt a magyar döntésről, többek között a Guardian, a BBC, a CNN, a Times of Israel és számos más jelentős médium is hírt adott róla.
A Nemzetközi Büntetőbíróság Netanjahut a Gázai övezet civil lakosságának szándékos kiéheztetésével, gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel vádolja. Izrael és Netanjahu hivatala “abszurdnak” és “antiszemitának” nevezte a döntést, a bíróságot pedig politikailag motiváltnak tartja.
A kilépésnek ugyan közvetlen jogkövetkezménye nem sok van, közvetve azonban újabb bizonyítéka lehet a magyar jogállamiság hiányosságainak, ami hatással lehet az EU-ban Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárásra is. “Nem lehet egyszerre elkötelezettnek lenni a jogállamiság mellett és elutasítani a nemzetközi bűncselekményekkel vádolt személyek elleni fellépést” – nyilatkozta korábban Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.
A kilépés bejelentésével a magyar kormány egyértelműen üzenni kívánt a világnak, demonstrálva, hogy kész szembemenni a nemzetközi intézményekkel, ha úgy ítéli meg, hogy azok “politikai testületté váltak”. Az ICC-ből való távozás a magyar kormány nemzetközi jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos egyre rugalmasabb értelmezésének újabb példája.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
